WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

  • A túlfogyasztás
  • A tengerek élővilága és a műnyagszennyezés
  • Mit tesz a WWF Magyarország ?
  • Mik a legújabb hírek?

A túlfogyasztás

Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz. Ez az állapot tarthatatlan – gyorsabb ütemben merítjük ki ökoszisztémáinkat, mint ahogy azok képesek megújulni. 

Elfogyasztottuk a Földet

2019-ben az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik a Global Footprint Network által közölt legfrissebb adatok szerint. Az európai túlfogyasztás napjának dátumát úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Vagyis, ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal rendelkezne, mint az átlag európai lakos – például ugyanannyi szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert, rost- és faanyagot használna, és ugyanannyi beépített területet foglalna el – akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani.  Az év további részében az emberiségnek a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kellene megélnie. Ez annyit jelent, hogy például több lenne a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit a bolygó természetes ökoszisztémája képes elnyelni, vagy az erdőirtások nagyobb biomassza-pusztítást okoznának, mint amennyit a természet képes újratermelni. Ezen kívül a halászterületek még inkább kimerülnének, a talajerózió nagyobb ütemben menne végbe, és a biológiai sokféleség is gyorsabban csökkenne.

Figyelembe véve az Európai Unió ökológiai lábnyomát és a határain belüli biokapacitását – vagyis a biológiailag termékeny területeket – az EU lakosai jelenleg kétszer annyi erőforrást használnak fel, mint amennyit annak ökoszisztémája képes megújítani.

Az EU lakossága korántsem méltányosan használja bolygónk erőforrásait: a Föld biokapacitásának majdnem 20%-át használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7%-át foglalja magában.

2,8 bolygóra lenne szükségünk

Más szóval 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos EU lakos. Ez jóval felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg. Akár területi, akár globális szinten nézzük, az ember természeti erőforrások iránti igénye messze túllépi azt a mértéket, ami még fenntartható a bolygónk számára.

Nagy árat fizetünk azonban a túlfogyasztás miatt, akár az országok gazdasági helyzetét, akár az egészségünket nézzük: a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000 korai halálozást eredményez Európában. 

 

A tengerek élővilága és a műnyagszennyezés

Az adatok riasztóak: A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb, mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára. 

Rekorder: a Földközi-tenger

A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyagtárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez. A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28%-át még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek. A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30%-kal megnő a hulladék mennyisége. 

A műanyag, korunk egyik legnagyobb kihívása

Akár a Föld tengereiben úszó 150 millió tonna műanyagot nézzük, akár a mikroműanyag szennyezettségben rekordot döntő Földközi-tengert vagy a hazai folyók szennyezettségét, a lényeg ugyanaz: a műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása. Megoldásához mindannyiunkra szükség van – innovatív alternatívák kellenek a helyettesítésére, a felhasznált műanyagok mennyiségét komoly szabályozásokkal kell csökkentenünk, megfelelő hulladékkezeléssel meg kell akadályoznunk, hogy a műanyagok a természetbe jussanak, valamint az újrahasznosítás arányának növelésére kell törekednünk. Ebben a vállalatoknak, kormányoknak és a fogyasztóknak is komoly szerepe van

Műanyagot eszünk

A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe. A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb, mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, éves szinten pedig több mint 250 gramm műanyagot jelent.

A jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe – ebbe beletartozik a palackozott víz is. A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza. A műanyagszennyezésnek ráadásul gazdasági következményei is vannak: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ezt évi 8 milliárd dollárra becsüli.

Mikroműanyag a hazai vizekben

A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.

A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

 

 

Mit tesz a WWF Magyarország ?

Nagy árat fizetünk a túlfogyasztás miatt, akár az országok gazdasági helyzetét, akár az egészségünket nézzük: a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000 korai halálozást eredményez Európában. 

A WWF ezért egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti, amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, Európára vonatkozóan, amelyeket a következő öt éven belül teljesíteni kell.

Európa további vezető szerepe csak akkor biztosítható, ha befektet azokba az ágazatokba, amelyek a jövő gazdaságainak középpontjában állnak majd, mint például a megújuló energia, a fenntartható közlekedés, valamint az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság és halászat.

A túlfogyasztással kapcsolatban globális és helyi megoldásokra egyaránt szükség van. A WWF sürgeti a politikai képviselőket és az EU vezetőit, hogy kövessék az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló tevékenységeket és maradjanak a helyes úton a következő nemzetközi kötelezettségvállalások elérése érdekében:

1.            Térjünk át a fenntartható fogyasztásra és élelmiszerrendszerekre

2.            2040-re Európa legyen karbonsemleges

3.            Állítsuk helyre az élővilágunkat

4.            Védjük meg az óceánokat

5.            Fektessünk egy fenntartható jövőbe

A WWF felhívást tett közzé minden uniós vezető és megválasztott képviselő számára, hogy az Európai Fenntarthatósági Paktum keretében lépjenek a tettek mezejére. A paktum a klímaváltozás, természetvédelem és a fenntartható fejlesztések ügyében tűz ki széleskörű célokat és intézkedéseket az elkövetkezendő öt évre. A teljes, angol nyelvű jelentés ide kattintva érhető el.

 

Mik a legújabb hírek?

Öt újévi fogadalom, amelyeknek van értelme

Idén tegyél olyan fogadalmat, amit valóban érdemes betartani. Valami olyasmit, amitől egészségesebb leszel és jó a bolygónak is.

2022-12-02 Tovább »

Globális együttműködés a Vodafone és a WWF között az okostelefonok karbonlábnyomának csökkentéséért

„Egymillió telefon a bolygóért” névvel indul új program a körforgásos gazdaság erősítéséért.

2022-11-23 Tovább »

 

Védett természeti területeink magánosítása ellen tiltakoznak a civilek

A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország Alapítvány nyílt levélben kérte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert és Nagy István agrárminisztert arra, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, ami lehetővé tenné az állami tulajdonban lévő védett természeti területek magánkézbe adását.

2022-11-14 Tovább »

Élelmezési világnap: ha egészségesebben táplálkozunk, azzal egyszerre találhatunk megoldást a klímaváltozásra és a biológiai sokféleség csökkenésére

A globális élelmiszer-ellátás fenntarthatatlan rendszere a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okozója. Az egészséges táplálkozás és az élelem fenntartható forrásokból való beszerzése segít a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, valamint hozzájárul a jelen és jövő nemzedékek testi-lelki jóllétéhez. A WWF fenntartható táplálkozással foglalkozó szakértőinek tanácsaiból kiderül, hogy mi jó az egészségünknek és a bolygónknak.

2022-10-14 Tovább »

 

WWF Élő Bolygó Jelentés: globális kettős vészhelyzettel nézünk szembe - A vadvilág populációi 69%-kal zsugorodtak

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott: a jelentés szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

2022-10-13 Tovább »

Több figyelmet és erőforrást kell szentelni a természet ellen elkövetett bűncselekmények felszámolására

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények - Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. A jelentés letölthető magyar és angol nyelven a LIFE SWiPE projekt honlapjáról.

2022-10-03 Tovább »